A vizilovak a párosujjú patások rendjébe, a vizilófélék családjába tartoznak. Több fajuk van, ezek közül a törpe viziló nem sokkal nagyobb a hazánkban található vaddisznónál. Hossza 150-175 cm, testtömege 160-270 kg. Ez a faj nem is annyira a szavanna lakója, mint buja nedves-csapadékos erdőke. Nagyobb rokona a nílusi viziló, amely nevében ellentétben nem csak  a Nílus és közvetlen környékének lakója, hanem Észak-Afrikát kivéve az egész kontinensen elterjedt tavak folyók vizeiben. Testhossza 300-500 cm-ig terjed, súlya pedig elérheti a 4,5 tonnát is.A víziló egy nagy állat, de kedves, mert csak növényeket eszik. Erre sokan azt mondják, hogy: "Nahát, pedig megbírna enni egy lovat is." Ezek az emberek nem gondolnak bele abba, hogy ez badarság. Hisz a ló és a víziló névrokonok. A meglepő dolog viszont az, hogy más közös nincs is bennük. Bár mindkettőnek van szeme. De az a hangyának is van.A víziló egyébként gyorsabban szalad, mint az ember, tehát jó, hogy növényevő és nem emberre vadászik. Egyébként egy igazán békés állatról beszélhetünk. Csak akkor folyamodik erőszakhoz, ha veszélyben érzi magát, ha elzárják a vízhez visszavezető utat, vagy ha dagadtnak csúfolják. Érdekesség, hogy egyes afrikai országokban a rendőrség vízilóbőrből készült korbácsokat használ. Ez a faji ellentét már régóta húzódik. De a vízilovak - nyugodt természetükhöz híven - a "Hülye niggerek!" bekiabálásoknál nem mentek messzebbre.A víziló elég sok időt kibír a víz alatt, szóval nem érdemes velük versenyezni, mert mindig nyernek, aztán pedig még a nyelvüket is nyújtogatják.A víziló addig él, amíg meg nem hal.